Fehér pont a fekete vásznon,táncol a Hold az égen,
táncolok én is egyre, táncolok itt a téren.
Szellemet játszom, láthatod a testem játszik
a testem igen, de a tű hegye már nagyon tompán látszik,
a testem igen, de a tű hegye már nagyon tompán látszik,
a testem igen, de a tű hegye...

Hátra nézek 100ezerszer, becsukott szemmel látlak,
kezedbe temeted arcod, könnyeid velem játsznak
Csendes tengert játszunk, én vagyok a hajó,
csak a vihar jönne már, az lenne a jó
csak a vihar jönne már, az lenne a jó
csak a vihar jönne már...

Hegyeken játszunk tovább, mély zuhanás aztán felfelé
fele felénél megállunk, tenger lesz a könnyeidből,
könnytengerben úszom tovább
a testem itt marad de a lelkem elszáll,
a testem itt marad de a lelkem elszáll.

Engem nem akart az ember, eltemette magát örökre!
Hiába nézek fel az égre, nem tekint senki le a Földre,
legyen egyszer ennek már vége, ne hiába nézzek fel az égre!
Ne temesd el magad örökre, kérlek gyere vissza végre!