Mint a tenger, ha a partra hever.
Mint egy hajnal, ami nem múlik el.
Tudod, azt gondoltam, ez nem érdekel.
Tudod, nem is értettem, hogy hová visz el
Hogy a magány, ami megfog, ami bilincsbe ver
Amikor nem köt össze senkivel
És a semmi, olyan nehéz, amikor mindent szabad
És bármit lehet, csak nem tudod minek

Szabadon élni, az mást jelent
Szabadon élni, csak így lehet
Szabadon élni, melletted
Élni, melletted

Ahogyan mások, én is kerestem
Milyen a boldogság, ha végtelen
S jónak hittem, ha behunyt szemmel
Vadulva, csapongva repdestem
A színesre hazudott mennybe

Szabadon élni, az más szerep
Szabadon élni, csak így lehet
Szabadon élni, már nem lázadás,
csak átváltozás...

Szabadon élni...